Nemzetiségi oktatás

A vértesacsai német nemzetiség életét 1946 május 20-a után egészen 1969-ig mély hallgatás jellemezte. Az oktatás nyelve a magyar volt.

1970 májusában a magyar állam kormányrendeletben tette lehetővé, hogy ahol igény nyílik rá, a nemzetiségi nyelvet órarenden kívüli oktatásban bevezethessék. Bognár Gyula, az 1969-ben felépült új iskola igazgatója élt is ezzel a lehetőséggel. Így 1970 szeptemberében, Etyek, Szár, Vértesboglár és Mány települések mellett, Vértesacsán is megindulhatott a nemzetiségi anyanyelvi oktatás.

Az iskola 306 tanulója közül 106 fő (34%) élt a lehetőséggel és jelentkezett az oktatásra. Az oktatás megszervezése, a tankönyvek beszerzése illetve az órarenden kívüli oktatás megszervezése a Mezőkövesdről származó Guba Margit tanárnő nevéhez fűződik.

Az órarendbe 1977-től kerül be a német nemzetiségi nyelv. Az oktatás egészen a 90-es évekig az orosz nyelv oktatása mellett zajlott, majd az orosz kivezetése után a német nemzetiségi nyelv maradt.

A német nyelv oktatásával párhuzamosan szerveződtek a kultúrcsoportok is. Az énekkar megalakulása Bodnár Gyula, a tánccsoport 1973-as indítása ugyancsak Guba Margit nevéhez fűződik.

Lakóhelyünk múltjára való tekintettelés a lakosság szorgalmazására, 1971 óta iskolánk német nemzetiségi oktatást lát el.

Ma már iskolánk valamennyi tanulója élvezheti annak előnyét, hogy nemzetiségi faluként egzisztálunk, és így már első osztályos korától kezdve tanulhatja a német nyelvet, aminek elsajátítása közben nemzetiségi hon- és népismereti tartalmakkal is gyarapíthatja tudását. A német nemzetiségi ismeretek oktatása a különálló tanóra keretében zajlik.

A nemzetiségi oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a nemzetiség nyelvének tanulását, a nemzetiség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.

A nemzetiségi oktatás segíti a tanulót, hogy megtalálja, fejlessze, megőrizze identitását, elfogadja és másoknak is megmutassa a nemzetiség értékeit, erősítse a nemzetiséghez való kötődést.

Törekednünk kell arra, hogy

• tanulóink számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei
• kialakuljon bennük a reális nemzetkép és nemzetiségkép
• ismerjék fel az előítéleteket, ismerjék a jelenség hátterét, és veszélyeit
• ismerjék meg a nemzetiség jogait
• megismerjék a német nemzetiség nyelve mellett annak történelmét, irodalmát, szellemi és tárgyi kultúráját.

A nemzetiségi oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv a /kisebbség nyelve/, az irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a nemzetiségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalkotó és megtartó erő. A nemzetiségi népismeret oktatása, a hagyományápolás és a kultúra közvetítése nem korlátozódhat csak a tanítási órákra, tanulóink szívesen járnak a helyi nemzetiségi tánccsoportba, ahol a táncos hagyományok gyakorlásának intenzív résztvevői lehetnek.

Munkánkhoz jelentős segítséget kapunk a helyi Német Nemzetiségi Önkormányzattól, valamint a település civil szervezeteitől.

Nemzetiségi nevelésünk fontos része a nyelvtanulás. A mai világban minden tanulónknak jól kell beszélnie a nyelvet.

Legfőbb törekvésünknek tekintjük, hogy tanítványaink nyelvismeretét és nyelvhasználatát a legmagasabb szintre emeljük, ezért 2001 óta a legkorszerűbb német nyelvű tankönyveket használjuk CD-ről lejátszott autentikus hanganyaggal.

Leglényegesebb szempontjaink, hogy a tanítás tartalma, témái, szókincse legyen gyermekre szabott és a koruknak megfelelő módszereket használjuk: a gyerekek nem csak komolyan akarnak tanulni, de közben jól is akarják érezni magukat, tehát szórakoztató élményekben kell részesíteni őket. Mindezt multiszenzorális eszközökkel érhetjük el, a tanuló lehetőleg minden érzékszervével vegyen részt a tanulásban: fejével, fülével, kezével, lábával, szemével, fülével tapintással, és a szívével.

Amennyiben egész személyiségével részt vesz a tanulás folyamatában, úgy számíthatunk csak jó eredményre. Ezért oktatásunkat cselekedtetően, aktív tanulói tevékenységre épülően szervezzük, ahol a gyermek arra is lehetőséget kap, hogy kísérletezve fedezhesse fel az elsajátítandó lexikai egységet, nyelvtani jelenséget. Eközben játszva tanul, és tanulva játszik. Ezzel biztosítottnak látszik annak a célnak az elérése, hogy tanulóink beszédszándékát felkeltsük, továbbá a használható kommunikációban kiteljesedő nyelvtudást elérjék.

A 2009/2010. tanévtől kezdve a német nemzetiségi nyelv oktatásában is alkalmazzuk a kompetencia alapú oktatást, ennek megfelelően építettük be a tantárgyi modulokat.

Újból kiépítettük a németországi Eppelheimmel való kapcsolatunkat, az elindított cserediák kapcsolat a nyelvtanulás, és a nyelvhasználat terén nagy segítség tanulóinknak.

Minden évben tartunk német nemzetiségi témahetet, melynek megvalósításába minél több kívülállót vonunk be.

A hagyományosan megrendezésre kerülő nyári nemzetiségi napközis tábor lebonyolításához sikerül rendszeresen pályázati támogatást szereznünk, ami jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy programjait változatossá és vonzóvá tegyük a gyerekek számára.

Tanulóink aktív résztvevői a megyei valamint országos kulturális és tanulmányi versenyeknek.

Összegezve: Iskolánk német nemzetiségi nyelvoktató általános iskola, ahol a német nemzetiségi nyelvoktatásának formái a tanórák, amelyekből a rendelkezéseknek megfelelően heti 5 óra áll rendelkezésünkre, heti 1 népismereti óra, további formái a német nyelvi szakkörök, amelyeknek a tehetséggondozás a feladata, a nemzetiségi témahét, valamint a nyaranta megrendezésre kerülő nemzetiségi napközis tábor. A nemzetiségi honismereti tankönyveket valamennyi évfolyam számára beszerezzük, így megismertethetjük tanulóinkkal a magyarországi németek változatos dialektusát, történelmét, kultúráját és szokásait.